Tápiómente

TÉNYANYAG A TÁPIÓ-MENTÉRŐL A KVÍZFESZTIVÁLHOZ
 
A Tápió legfontosabb adatai: 59 km hosszú, vízgyűjtő területe 898 km², a patak Tápiószentmártonnál egyesülő ágai a Gödöllői-dombságban erednek. Az egyesült Tápióba Tápiószelénél torkollik a Hajta-patak (43 km hosszú, vízgyűjtője 381 km²), majd Újszásznál ömlik a Zagyvába.
 
A kistáj közlekedésében a Budapest-Jászberény-Dormánd közötti 31. számú és a Nagykáta-Cegléd közötti 311. számú közút, valamint a Budapest-Újszász-Szolnok közötti vasútvonal a legfontosabb, Tápiószentmártonban az egykori repülőtér ma magántulajdonban üzemel.
 
Nagykáta (12 563 fő – 2012): 1989 óta város, a kistérség központja és legnépesebb települése, itt működik 1999 óta a Clarion gyár, az 1950-ben alapított gimnáziumát Damjanich Jánosról nevezték el. Temetőjében a tápióbicskei csatában (1849.04.04.) és a csata után a helyi Keglevich-kastélyban kialakított katonai kórházban meghaltak sírjai találhatók. Gyógyvizű strand és gyógyfürdő üzemel. Az egreskátai majorban található a Tápió-Hajta Tájvédelmi Körzet bemutató helye.
 
Tápiógyörgye (3487 fő – 2012): falumúzeuma és tájháza van, a Györgyei-kastélyban jelenleg szociális otthon működik. Területén járható be a Fülemüle és a Bíbic tanösvény.
 
Tápiószele (6122 fő – 2012): 2009 óta város, itt működik a Blaskovich Múzeum, parkjában látható a két múzeumalapító testvér, Blaskovich György (1878-1960) és Blaskovich János (1883-1967) 2013-ban felavatott bronzszobra. Tápiószelén, a Növényi Diverzitás Központban (előző neve Agrobotanikai Intézet) található a hazai növényi génbank. 1945-ben a településen, a Blaskovich-fivérek kúriájában művésztelep működött. Iskoláját a tudós Blaskovich Jánosról nevezték el. Tápiószelén működik a Fehér gólya tanösvény.
 
Tápiószentmárton (5334 fő – 2012): itt született 1874-ben Kincsem, a világon eddig legeredményesebb versenyló (54 versenyét megnyerte), a napjainkban jótékony sugárzása miatt ismert Attila-dombon 1923-ban találták meg a történelem tankönyvekben is látható szkíta aranyszarvast, itt működik az országos hírű Kincsem Lovaspark, ahol hamarosan felépül Attila hun király fapalotájának elképzelt változata. Gyógyvizű strandja van. Ennek a településnek a közigazgatási területe Pest megyében – a falvak között - a második legnagyobb (102,5 km²), határának É-i részén, Göbölyjáráson működik a Nőszirom tanösvény.
 
Farmos (3621 fő – 2012): a felújított Matolcsy-kúriában 2006 óta látható a Tápió-vidék természeti értékeit bemutató kiállítás, ahol a Vízparti Élet Háza Természetvédelmi Oktatóközpont működik. Területén járható be a Hajta természetismereti túraútvonal, továbbá a Sóvirág és a Kékbegy tanösvény.
 
Tápióbicske (3449 fő – 2012): határban zajlott le 1849. ápr. 4-én a tavaszi hadjárat győztes csatája, valamint csata idején Színi Sebő Alajos magyar honvédtiszt és a Riedesel gróf párbaja is – az utóbbi halálával. Ezt a párbajt Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényében, Palwitz Ottó és Baradlay Richárd párbajának leírásával megörökítette, ám a helyszínt és az időpontot a nagy író „áttette” a 2 nappal későbbi isaszegi csatába. Riedesel gróf sírja, az ún. „Vaskereszt” ma a helyi Baráti Kör által emléktáblával megjelölt és gondozott irodalomtörténeti emlékhely a Tápióság felé vezető út közelében. Napjainkban minden évben a csata évfordulóján (ápr. 4.) a Tápióbicskei Baráti Kör szervezésében a hagyományőrzők – egyre nagyobb érdeklődés mellett - lejátsszák a „hídi csatát”.
 
Újszilvás (2759 fő – 2012): a legfiatalabb település a kistérségben, 1950-ben nyerte el önállóságát, itt készül az országos hírű Bolyhos-pálinka, 2011-ben Újszilvás érte el az országos falumegújítási versenyben az első helyezést, 2011-ben itt avatták fel hazánk első naperőművét.
 
Tápiószőlős (3017 fő – 2012): Tápiószele külterületéből 1947-ben megalakult önálló település, területén három Árpád-kori templom romjait találták meg.
 
Tápióság (2615 fő – 2012): itt született 1873-ban dr. Papp Károly, a kiváló geológus, Lóczy Lajos, Teleki Pál és Cholnoky Jenő munkatársa, az erdélyi (Kissármás) földgázmező feltárója, aki 1963-ban Tápióságon halt meg, sírja a helyi temetőben van. Az ő nevét vette fel a helyi általános iskola. Területén működik a Gólyhír tanösvény.
 
Szentlőrinckáta (1881 fő – 2012): itt született 1754-ben Laczkovics János, akit a Martinovics-féle összeesküvésben való aktivitásáért 1795. V. 20-án, Budán, a Generális kaszálón (a mai Vérmezőn) kivégeztek. A falu határában folyik a szeszélyes vízjárású, a négy megyét érintő Zagyva. Szentlőrinckáta a fóliás zöldségtermesztésben kiemelkedő szerepet játszik.
 
Pánd (2069 fő – 2012): első házassága révén itt élt egy ideig az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma (1847-1922), akinek második férje a híres vegyész, Wartha Vince (1844-1914) akadémikus volt. Itt született Posta Sándor (1888-1952), aki 1924-ben, Párizsban, egyéni kardvívásban olimpiai bajnokságot nyert.
 
Kóka (4431 fő – 2012): 1998 óta ebben a faluban működik a Kossuth Lajos (1802-1894) nevét viselő falumúzeum. Kossuth Lajos 1849. áprilisában, a tápióbicskei csata után tartózkodott Kókán. Az Árpád-korban Kóka a királyi kovácsok faluja volt. Kókán született a kétszeres Kossuth-díjas Gádor István (1891-1984), keramikus művész.
 
Tóalmás (3371 fő – 2012): itt található a XIX. század végén épített Andrássy-kastély, ahol a nagysikerű „A tizedes, meg a többiek” (1965) című, a Keleti Márton (1905-1973) által rendezett film egyes részeit forgatták, a kastélyhoz tartozó park (30 ha) napjainkban természetvédelmi terület. A településen gyógyvizű strand működik.
 
Szentmártonkáta (4948 fő – 2012): könyvtárának épületén látható a II. Rákóczi Ferenc fejedelem (1676-1735) 1704-ben és 1710-ben történt látogatásait megörökítő emléktábla, a tápióbicskei csata után Kossuth Lajos a Batta-kúriában szállt meg. Itt élt Batta Sámuel, akit Kossuth Lajos 1849 tavaszán kormánybiztosnak nevezett ki.
 
Tápiószecső (6353 fő – 2012): 1472-ben mezőváros, területén a Felső-Tápió felduzzasztása révén a kistáj legnagyobb halastava (79 ha) működik, iskolája „a legnagyobb magyar”, gróf Széchenyi István (1791-1860) nevét viseli, 2013-ban a településen falumúzeumot avattak.
 
Mende (4204 fő – 2012): a 31. sz. közút mellett, 7 dombon fekvő falu, iskolája Géza fejedelem nevét viseli, első okleveles említése 1507-ből ismert, a területén lévő löszfeltárás a hazai löszkutatók számára az egyik legfontosabb kutatóhely.
 
 
Úri (2685 fő – 2012): ez a falu Gomba és Sülysáp között, a lösszel fedett és a külső erők által feldarabolt Gödöllői-dombságban fekszik, első okleveles említése 1252-ből ismert.
 
Gomba (2972 fő – 2012): ez a falu a Gödöllői-dombságban, Monor közelében fekszik, itt élt egy ideig „a haza mindenese”, „a nemzetgazda” Fáy András (1786-1864), 1849-ben egy napig a településen őrizték a Szent Koronát, a Tápió-vidéken a lakosságból itt legmagasabb a reformátusok aránya (2001-ben 44,6 %).
 
Bénye (1221 fő – 2012): ez a falu a Gödöllői-dombságban, Monor közelében fekszik, első okleveles említése 1368-ból ismert, a faluba Fáy Mihály kezdeményezésére (1714) evangélikus szlovák telepesek költöztek, Kölcsey Ferenc itt írta az Elfojtódás című versét.
 
Káva (614 fő – 2012): a Gödöllői-dombságban fekvő faluban élnek legkevesebben a Tápió-mentén, első okleveles említése 1375-ből ismert, a Himnusz költője, Kölcsey Ferenc (1790-1838) 1814-ben egy hónapig a faluban tartózkodott, itt született a jeles költő és műfordító Vargha Gyula (1853-1929), akire születésének 150. évfordulóján, 2003-ban a szülőházán elhelyezett emléktábla is utal. 
 
A Tápió-Hajta Tájvédelmi Körzet-et 1998-ban alakították ki, amely az 1997-ben alapított Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik. A mozaikos elrendezésű Tápió-Hajta Tájvédelmi Körzet 21 egységből áll, területe 4516 ha, ebből fokozottan védett 182 ha. Feladata a területén élő sokféle védett növény és állat megóvása, a 10 tanösvény gondozása és a különböző programok lebonyolítása. 
 
Szeretném hangsúlyozni a következőket: ez az anyag a tanulók számára útmutató és tájékoztató céllal - nem a teljesség igényével - készült! Tudom jól, hogy mindegyik településnél lehetne még sokféle látnivalót és helyi értéket megemlíteni. Arra a célra, a Tápió-mente gazdag természeti és kulturális értékei iránt minden érdeklődőnek – e játékos szellemi vetélkedő helyett - jó szívvel tudom ajánlani az 1996 óta kb. 220 csoportnak a vezetésemmel lebonyolított Kincsem-túrát.
Sok sikert kívánok minden versenyző csapatnak!
 
Tápiószentmárton, 2014. január 8.
 
 Szerkesztette: dr. Dusek László történelem-földrajz szakos tanár, a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke (2005-2013)
 
Irodalom:
Pest megye kézikönyve, CEBA kiadó, Budapest 1998
A Tápió-mente turista kalauza, főszerkesztő Lipák István, Nagykáta, 2005
Dr. Dusek László: A Tápió-mente, 3. bővített kiadás, Tápiószentmárton 2007
Fedezze fel a Tápió-Hajta Tájvédelmi Körzetet! Szerkesztette Kővári Anita, kiadta a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága